Teljesítés

A szolgáltatás akkor minősül szerződésszerűen teljesítettnek, ha a szerződésben meghatározott időpontban megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket a szerződő lényegesnek minősített - továbbá melyet jogszabály a minőségi jellemzőkre meghatároz - és azon feltételeknek, melyekben a felek a szerződéskötéskor közösen megegyeztek.

Ezen megfogalmazás több olyan szekcióra tagolandó, melyeket részleteiben vizsgálni kell.

Elsődleges jogelv: pacta sunt servanda, a szolgáltatást a kötelemnek megfelelően kell teljesíteni (Ptk.6:34.§).
Ez a jogelv azonban magában hordoz olyan korlátozásokat, amelyek az elvárható minőségre hatnak.
A minőségre vonatkozóan a Ptk. 6:123.§ fogalmaz részeltesen, a szerződő jogosult által elvárható (tehát a szerződésben lefektetett) minőségnek kell megfelelni, amennyiben ez a szerződésből nem tűnik ki, úgy e jogszabályi hely definíciót ad arra, hogy "rendeltetésszerűen" alkalmasnak kell lenni arra a célra amelyre a szolgáltatás irányul, és nyújtania kell azt a "bárki más" által is elvárható (vagyis korszerű) minőséget és teljesítményt, amely az azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos.

E jogszabály erejű minőségi kritérium célja, hogy kizárja a piacról a köznyelvben "gagyi"-ként jellemezhető minőségben teljesítő szereplőket.
Kiemelt szolgáltatási területeken esetében épp ezért több jogszabály, konkrét komplett jogterüeltek úgymint építési jog, humán-egészségügy, járműgyártás, stb. ahol főként törvények, de más területen is számos rendelet, akár gazdasági térségre hatályos, tehát EU rendelet (ami a magyar jog felett áll!) határozza meg a kvalitások minimumait.
Az állami jogalkalmazás pedig a bíróságokat és szakhatóságokat alkalmazza, hogy betartassák a rendeleti előírásokat; különös tekintetel a magánszemélyek, fogyasztók céljára szánt cikkek esetében.

Nem elvárható minőségben való szállítás a nem-teljesítés (ahogy az UNIDROIT nevezi), vagyis a szerződés megszegésének első formája.

Második kör: az időpont
A szerződésben meghatározott időpontra való nem-teljesítés jelenti a késedelmes szerződés-szegést. Ennek többféle következményét fogjuk alábbiakban elemezni (elállás, felmondás, kötbér, kamat, etc).

(Ptk 6:128.§) A teljesítési idő beálltával bármelyik fél követelheti a másik fél esedékessé vált szolgáltatásának teljesítését, ha saját szolgáltatása egyidejű teljesítését felajánlja.

Lehetséges a meghatározott időpontnál korábban is teljesíteni; ennek szabálya, hogy a szolgáltató (kötelezett) felajánlja a korai teljesítést, akkor érvényesíthető, ha a jogosult elfogadja az ebből fakadó fizetési kötelezettség korábbi beálltát; viszont fordítva is lehetséges, különösen fogyasztói szerződésekre (6:152.§) ha a fogyasztó a esedékességi idő előtti pénzteljesítést ajánlja fel, szolgáltató azt el kell fogadja; ez egy fogyasztó-védelmi kötelezettség, vállalkozásra viszont róhat jelentősebb, nem várt terhet is, ha pénzszolgáltatást adott és annak kamatait várja, hosszabb időre, a fogyasztó viszont sokkal korábban kifizeti a teljes fennmaradó összeget és a vállakozás elesik a kamatoktól - tehát nem a szolfáltatás tárgya tekintetében éri kára, csak a kamat tekintetében éri ún. "elmaradt haszon"; nem "kár" azonban, mert nem jogellenesen okozták, mivel ez a jogszabály engedélye.

A szerződött időpont meghiúsulhat a felek valamelyike hibájából is. Ennek három pillérét ismertetem.

1) Alapvetés, a szerződéses együttműködési kötelezettség (5. elv, lásd a Szerződés c. cikk).
Erre épül a Ptk. 6:126.§ Akadályközlési kötelezettség.
Felek kötelesek egymást értesíteni, ha előreláthatóan akadályba fog ütközni a szerződés teljesítése.
E kötelezettség mulasztásával a másik félnek okozott kárért a mulasztó fél felelős.

2) Előzetes szerződésszegés akkor következik be, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatást az esedékességkor nem, vagy hibásan tudja teljesíteni - tehát az "előzetes szegés" a kötelezett hibája.

3) Közbenső szerződésszegés akár a kötelezett, akár a jogosult hibájából bekövetkezhet.
Közbenső szerződésszegést jelent, ha az egyik fél elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, melyek a másik fél szerződésszerű kötelezettségeinek megfelelő teljesítéséhez szükségesek.

Ennek következménye, hogy az egyik felet terhelő mulasztás kizárja a másik fél késedelmes teljesítését.
a)
Ilyen gyakran a "jogosulti késedelem", ha egy vállalkozási szerződés kivtelezése közben a jogosult nem áll rendelkezésre, a részteljesítések vagy egyeztetések során késlekedik (műszaki kiveitelezés, építkezés), nem szerzi be időben a hatósági bizonyítványokat, határozatokat, nem állnak rendelkezésére a kivitelező részére a jogosult által előkészítendő körülmények. Ezesetben a jogosult közbenső szerződésszegése következtében csúszik meg a teljesítés tényleges időpontja, és ha az erre vezethetően csúszik ki a szerződéses határidőből a vállalkozó, akkor erre késedelmi kötbért és kamatot a jogosult nem számolhat el.
b)
A jogosult vizsgálati kötelezettsége: Ptk 6:127. §, a jogosult köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás mennyisége és minősége megfelelő-e? Ennek vizsgálatával járó költségek (pénz, idő, intézkedések szükségessége) a jogosultat terhelik.
c)
A jogosult átvételi késedelme, amikor elkészült a szolgáltatás (le lehetne szállítani a vagyontárgyat), de a jogosult nem áll rendelkezésre, későbbi napokat egyeztet; ha emiatt raktáron kell álljon a termék (ahol foglalja a helyet és akadályozza a másnak való teljesítést, az kárt okoz a vállalkozónak), ezért etekintetben a jogosulti késedelemre érdemes kötbért kikötni, és felhívni a figyelmét a további következménykárokra is; mindemellett az őrzésre a szolgáltató a megbízás nélküli ügyvitel szabályai mellett köteles. Más jellegű műszaki cikket, vagy nagyértékű szoftvert is lehet késve átvenni, az átvételi késedelem miatt bekövetkező fizetési késedelemből fakadóan késedelmi kötbér, késedelmi kárátalány, kamatok érvényesíthetők.
A "jogosulti késedelem" egy tipikus esetkör, és ebből gyakoriak a viták, hogy a jogosult saját maga nem ismeri a kötelmi jog rá vonatkozó kötelezettségeit, és egyáltalán nincs igaza, de nagyon igyekezik a vállalkozóra pénzügyi károkat telepíteni. Fel kell ismerni vállalkozóként, hogy ezt jogellenesen teszik vele szemben, és sikertelen kell legyen az ilyen követelés, vagyis a jogosulti késedelmekre előzetesen fel kell készülni a szerződés tartalmi megfogalmazásakor.

Hasonló, de másik intézmény, amikor a jogosult időközben "meggondolja magát" és olyan módosítást kér, ami gyakorlatilag a pacta sunt servanda elvével ellentétes, nem azt kéri vagy nem úgy, ahogy a felek megállapodtak, a kivitelező elvállalja, a kibővített kérések miatt hosszabb lesz a kivitelezési idő, és a jogosult a határidő be nem tartása következtében pénzbeni térítést igyekszik érvényesíteni; ez is jogellenes, nem szabad ilyenkor kötbért fizetni. Az erederti határidő az erdeti szerződéses tartalomra vonatkozott. Az új igény módosítja a kötelezettség tartalmát (pacta novum), azért érdemes abból "ügyet" csinálni, és írásban szerződést módosítani, hogy a jogosult is érezze, nos, ez már nem az amiről korábban szó volt, megváltoztak a feltételek, és azt ő okozta, és neki kell viselni a megváltozott költségeket - lehet persze rövidebb is, egyszerű, olcsóbb a kivitelezés /ha a jogosult előbb akar eredényhez jutni, akár úgy hogy enged az eredetileg követelt szolgáltatási tartalomból/, de a gyakoribb a túlmunka.
Kisebb (néhány tízezer Ft-os) a túlmunkából fakadó, így alaptalanul panaszolt többletdíjaknál is (ha a panaszt a megegyezés ellenére, fizetéskor teszi) érdemes a jogosultat előbb tájékoztatni jogi tévedéséről, ha az nem vezet eredménye, akkor ügyvéddel felszólíttatni és számára annak költségét kiszámlázni, ha ez sem vezet eredményre, a jogosult nem fizet vagy továbbra is ragaszkodik a jogellenes követeléséhez, akkor a bírói utat kell választani (ott az érdemi tárgyalást megelőzően is születhet a perfelvételi szakaszban megegyezés, amelynek ismetetése nem jelen tanulmány tárgya).

Harmadik kör: a teljesítés hibái és képtelensége alakzatai
A hibás teljesítés főbb következménye a szavatosság köre: javítani kell, más termékkel pótolni vagy újra lekell gyártani, végső esetben elállás miatt vissza kell fizetni (bánatpénz + egyéb kármentesítés, költségek).

A Ptk. ötféle nevesített szerződésszegést ismer:
1) késedelem (kötelezetti és jogosulti késedelmek, közbenső szegések)
2) hibás teljesítés
3) a teljesítés lehetetlenné válása
4) teljesítés megtagadása
5) jognyilatkozat tételének elmulasztása

Hibás teljesítés, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
- Objektív - kimentést* nem engedő - jogkövetkezményei: kellékszavatosság*, jótállás, illetve a jogszavatosság, ahol értelmezhető;
- Szubjektív - kimentést engedő - következménye a kártérítés, a hibás teljesítési kötbér* és a termékszavatosság, ahol alkalmazható.

Szerződésszegés, Jogkövetkezmények

Szerződést erősítő biztosítékok
A szerződésszegési felelősség körében, annak céljából hogy a kötelezett érdekét fokozzuk, további szankciók, ún. biztosítékok köthetők ki.

Ezek praktikusan írásban kötendők ki, többségében a jogszabály is írásos alakiságot követel meg, és időben a szerződés megkötéséhez kapcsolódva.

Három legfőbb, ún. teljesítési készséget fokozó biztosíték
1. a foglaló
2. a kötbér
3. a jogvesztés kikötése

Ezen szankciókat a bíróság kérelemre, ha túlzó mértékűek - mely a körülményektől függ - mérsékelheti.

A foglaló
A foglaló a szerződés teljesítése elmaradásának - mivel a teljesítésben a felek egyaránt bíznak és arra építenek - pénzbeli szankciója.
A Ptk. nem mondja ki kifejezetten - ellentétben a többi biztosítékkal - hogy írásban és előre kell kikötni, a szerződés részeként, viszont praktikus így tenni. A foglaló akkor tekintendő érvényesen definiáltnak, ha a megfogalmazásban utalás történik arra, hogy a kötelezerttségválallás megerősítésére szóló a rendeltetése. (Ptk 6:185.§)
A foglalónak átadása úgy, hogy annak nincs kontraktuális alapja, ugyanis csak ún. reál-megállapodás, nem konszenzuális, és eképpen bíósági úton nem érvényesíthető. Ha konszenzuálisan, vagyis a szerződés részeként közös megállapodásban kerül kikötésre, akkor a kontraktus része és hivatkozható. Tehát: a szerződéses megállapodásokon felül (kívül) adott foglalót nem lehet visszakövetelni, ha a szerződéses teljesítés elmarad, és kimenthető lenne.
A foglaló szabályai:
Adott foglaló, ha a foglalót átadó személy szegi a szerződést, akkor egyszeresen veszik el.
A kapott foglaló, ha az azt megkapó személy felelős a szerződés szegésért, úgy kétszeresen jár vissza!
Ha egyik sem szeg szerződést - de külső okból válik a szerződés teljesíthetetlenné -, vagy mindkettő fél felelős a szegésért, a foglaló visszajár.

A jogvesztés kikötése
Jogvesztés, gyakorlati példaképpen részletfizetési kedvezmény, vagy ügyfélkedvezmény, tehát "üzletileg diszkriminatív", a teljes ügyfélkör díjazási viszonyaihoz képest méltányolt helyzetben lévő partner kedvezményes jogai elvonhatók, ha ezt mint szankciót, a szerződésben - annak megkötése időpontjában -, kifejezetten erre való utalással kötik ki.
Vonatkozó részletes jogforrás: Ptk. 6:190.§

Kötbér
Többször esett már szó fentiekben a kötbérről, de még nem került pontosan definiálásra.
A kötbér egy teljesítési készséget fokozó, pénzben kifejezhető biztosíték. Érvényesen írásban köthető ki.
Kötbér kiköthető egyösszegben, vagy időszakokban, például egész napokban, hónapokban kifejezve összegszerűen, vagy a szolgáltatási díj százalékában és kiköthető felső korlát is.
a) Kiköthető késedelemre (a teljesítés kitűzött esedékességi idejének elmulasztására), és érdemes nem csak egyoldalóan a vállalkozó terhére, hanem a jogosulti késedelmekre is kikötni, ilyenkor a "késedelmi kötbér" általános gyakorlatban a késedelemmel érintett napok számával felszorozva számítandó.
b) Kiköthető a hibás teljesítésre, főként egyösszegben, tehát amikor a teljesítés az elvárt minőségben és mennyiségben nem sikerül. További szabály, hogy a hibás teljesítésért kikötött kötbér kifizetésén felül már sem a teljesítés pótlása, sem szavatosság i igény nem támasztható (Ptk 6:187.§).
c) Részlegesen is teljesíthető ("osztható") szolgáltatásnál kiköthető részleges kötbér is, például 1000 darab vagyontárgyat kell beszerezni, de külföldi szállítási akadály miatt csak 500 ilyen árucikket lehet időre leszállítani. Ésszerű megegyezés, ha ezesetben az 500 db dolgot átveszi a vevő és a másik 500, késedelemmel érintett dolgot megvárja, de kötbért érvényesít rá.
Sajnos, ha osztható szolgáltatás esetében az 1000 db dologra egyben van szükség, akkor ez nem késedelem, hanem teljesítési hiba. Gyakran csupán megegyezés kérdése, felek mit tekintetenk oszthatatlannak. Vannak azonban evidenciák, ahol ha csak a fele érkezik meg, akkor a fővállalkozó nem tudja a befektetőnek átadni például a komplett társasházat, és oda nem tudnak beköltözni a tulajdonosok (építésjogi szabályokból fakadóan épületgépészeti elemek hiánya miatt a hatósági bizonyítványt nem lehet kiállítani, s addig nem lakható).

A kötbér is és a kártérítés is főszabályként kimenthető, de a szerződésben kiköthető hogy a kötbér objektív szankció, és ha szegés történik, mindenképpen fizetendő, függetlenül az oda vezető körülményektől és hogy azok kimenthetők voltak-e - ezzel az objektív kötbér igénnyel tehát vállalkozóként vigyázni kell, mert jogszerű lehet, de kockázatos bevállalni.

Kimentés
Kimentésnek hívjuk, amikor a kötelezett mentesülni tud a szegés jogkövetkezményei alól.
A Szerződés c. cikkben már tárgyaltuk, a szerződési alapelveknél (2.b. clausula rebus sic stantibus).
Szerződésszegés esetében a kimentésnek szigorúbbak a szabályai mint más, szerződésen kívüli jogviszonyokban; ez utóbbi kötelmekben a deliktuális kimentés lehetősége a felróhatóság hiányának bizonyítása, avagy ő úgy járt el, ahogy általában véve elvárható Ptk.1:4.§(1).
A kontraktuális - szerződéses jogviszonyból fakadó - kimentés viszont nem a felróhatóságra épül.
Ptk.6:142.§ alapján a kötelezett akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést 1) ellenőrzési körén kívül eső, 2) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, 3) és nem volt tőle elvárható, hogy e körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Ha a kimentés nem sikeres, vagy nem lehetséges, akkor, ha bekövetkezett kár, annak két alakzatát kell megtéríteni.
Magában a szolgáltatás tárgyában keletkezett kár az - melyet kártérítési jogban "tapadókár"-nak hívunk -, hogy a szolgáltatás nem valósult meg, ennek körében a teljes kárt meg kell téríteni.
Következménykár minden, ami a szolgáltatás elmaradása miatt következik be, ez lehet elmaradt vagyoni előny - amelyet a jogosult kell bizonyítson okság folytán -, és a szerződéses tárgyán kívül más dolgokban bekövetkezett kár, ehhez azonban tartozik egy előreláthatósági követelmény; a következménykárokat olyan mértékben kell megtéríteni, amennyiben az előre látható volt; előre látható az a következmény, amelyet a jogosult a szerződés megkötésekor közölt a kötelezettel, tehát arra számíthatott. Ezt az alapelvet áttöri egy másik jogintézmény, a termékfelelősség, ahol a termék gyártója egy bizonyos értékhatár felett anyagi felelősséggel tartozik a termék hibájából, a szerződésen kívül okozott károkért is (dologi károk, személyi károk, súlyos vagy tartós egészségromlás, halál - termék okozta lakástűznél előfordul).

Késedelem
A késedelem jogkövetkezményei ismertesése előtt lépjünk vissza egy fejezetet.

Szerződés szegést jelent bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.
Ebből fakadóan a kötelezett helytállással vagy felelősséggel tartozik. Érdemi a különbség.
A helytállás a jogsértés tényéből fakadóan kiváltja a jogkövetkezményt, objektív - nem kimenthető -, a felelősség kimenthető, mérlegelésre ad lehetőséget.
A késedelem jogi tény, az okát szükséges feltárni és tekintetbe venni, a jogkövetkezmények kapcsán.

A szerződésszegés bekövetkezése objektíve kiválthatja az alábi jogkövetkezményeket:
1) Jogosult követelheti a szerződés teljesítését (6:138.§)
2) Visszatarthatja a saját szolgáltatását (6:139.§)
3) Elállhat vagy felmondhat (6:140.§), ezt még részltezzük
4) Köthet fedezeti szerződést (6:141.§)

Ius retentionis, a visszatartás joga gyakorolható, ha szolgáltató már le tudja szállítani a terméket (vagy bérlést nyújt, üzemeltetést, rendelkezésre állást), de a vásárló - igénybevevő nem fizetett az esedékességig; másik oldala, amíg a szolgáltató nem szállít, hanem késedelemben van, addig a vevő jogosult nem fizetni (visszatartani a kifizetést).
Ennek a jogkövetkezménynek az alkalmazása tehát akkor eredményes, ha nem előrefizetendő szolgáltatásra szerződtek. Annak orvoslására az elállás és a fedezeti szerződés ad lehetőséget (az objektív szankciók körében).

Elállás: ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt (ezt hívjuk érdekmúlásnak), elállhat a szerződéstől.
Az érdekmúlást nem kell bizonyítani, ha a) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető jellegénél fogva a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni, b) vagy a jogosult az utólagos teljesítésre póthatáridőt tűzött és az eredménytelenül telt el.
Elállni akkor lehet, ha a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet még természetben vissza lehet állítani, ex tunc (így pl. ha a kötelezett még nem is kezdte meg a teljesítést, nem hozott intézkedéseket, azon neki nincs költsége, alkalmazottai, közreműködői még nem dolgoztak a feladaton), ha erre nincs lehetőség, akkor a felmondást kell alkalmazni.
Felmondás (ex nunc), a szerződés megkötésétől számítva a megszűnésig eltelt időszakban a kötelezett a költségei megtérítését kérheti, a már teljesített szolgáltatások mértékéig. A visszatérítési kötelezettségére vonatkoznak kivételszabályok, ha olyan okból nem tudja visszatéríteni, amelyért a kötelezett felelős.

A fedezeti szerződés lényege, hogy a jogosult bizalmát vesztette a vállalkozóban, mástól kívánja igénybe venni a szolgáltatást, és a szerződésszegő vállalkozó ilyenkor e fedezeti szerződés és a saját szolgáltatása közötti értékkülönbséget is meg kell térítse, továbbá a jogosultnak az új szerződés megkötéséhez kapcsolódó költségeit.

Károsulti közrehatás, avagy a jogosult enyhítési kötelezettségei
A szerződésben lévő jogosultat - avagy károsodás esetében a károsultat - kármegelőzési, kárenyhítési, kárelhárítási kötelezettség terheli, az általános (deliktuális) kártérítési szabályok szerint (Ptk.6:144.§), kárigényét azonban csak a kontraktuális szabályok szerint érvényesítheti (non-cumul szabály, Ptk. 6:145.§) továbbá a kár megtérítéséből nem származhat anyagi előnye 6:522.§(3).
A kárenyhítési kötelezettségek köre jelentős intézmény, erre ugyanis lehet hivatkozni a vállalkozó érdekében, a károsult - így a vevő, igénybevevő, megrendelő, stb. - kell hogy időben észlelje, és ha a vélhető vagy valós károsodása növekedik, e kárát úgy kell enyhíteni, hogy a szerződött szolgáltatónál a panaszt nyomban jelzi (hiszen ez az együttműködési kötelezettségből is fakad), mert a szolgáltató - vállalkozó - részére is éppúgy károsodást, felesleges költségeket jelent egy nem-kívánatossá átfordult kötelezettség teljesítése.

Szavatosság, kellékszavatosság, jótállás
A szavatosság az, amit a köznyelv - jogilag teljesen helytelenül - "garanciának" hív. A garancia, a kötelmi jogban viszont, egy "teljesítési képességet erősítő" biztosíték, járulékos pénzügyi kötelezettségvállalás, ami kárértéktől függetlenül hívható le, így objektív jellegű (6:431-436. §§).

Visszterhes szolgáltatások esetében - ahol a felek egymásnak kölcsönösen tartoznak szolgáltatással, így az egyik fél valamit tevékenyen nyújt, a másik fél főként pénzt fizet -, a kötelezetett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik (Ptk 6:159.§).

Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult
a)
- kijavítást, vagy
- kicserélést igényelhet,
b)
- az ellenszolgáltatás arányos leszállítását kérheti,
- vagy a hibát a kötelezett költségére maga kijavítja vagy mással kijavíttathatja,
- vagy a szerződéstől elállhat.
A jogosult a választott kellékszavatossági jogról másra is áttérhet.

Ha a dolgot a jogosult - vásárló - részéről karbantartási kötelezettség terheli, és ennek elmulasztása vezet a dolog meghibásodásához, akkor a felmerült költségeket a vásárló a meghibásodásban közrehatása arányában viseli.
A dolog megjavításával vagy cseréjével kapcsolatban az értéknövekedés, illetve a régi de még szavatosságban kitartó dolog elhazsnálódása miatt értékcsökkenés következtében valságos vagyoneltolódás következik be (afféle káron szerzés), a felek között rendezni kell. Ez a viszont-térítési szabály fogyasztó-vállalkozás jogviszonyban nem alkalmazható.

A kellékszavatossági igény elévülése:
- főszabály szerint a teljesítéstől számított egy éven belül,
- de magánszemély fogyasztó részére történő teljesítés esetén kettő éven belül,
- ingatlanra vonatkozóan pedig öt éven belül.
Nem számít bele az igény elévülési idejébe az az időszak, míg a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni.
A dolognak a kijavítása vagy kicserélésében érintett része tekintetében az elévülési idő újrakezdődik.

Termékszavatosság
A termékszavatosság olyan kötelezettsség, amely fogyasztó-vállalkozó jogviszonyban, kifejezetten termékre (ingó dologra, vagyontárgyra) szólóan érvényesül.
A termék hibája esetén a fogyaszt közvetlenül a gyártótól követelheti a termék javítását vagy cseréjét.
Etekintetben gyártónak minősül a terméket előállítója és forgalmazója is.
Termékszavatosság alól akkor lehet mentesülni, ha a gyártó (forgalmazó) bizonyítja, hogy a terméket a) nem üzleti tevékenysége körében hozta forgalomba (termékminta, prototípus, tervezési folyamatban álló dolog, stb), b) forgalomba hozatalakor a termék hibája a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető c) a termék hibáját jogszabály vagy hatósági előrás alkalmazása okozta. A termék egésze vagy részleges elszíneződése az időmúlás során nem a termék hibája, ha azt a természeti (biológiai, kémiai folyamatok - öregedés, napsütés, erodáció, korrózió, stb.) okozzák (a szín, íz, illat nem jelentős mértékű vesztése, megváltozása) és erre a gyártó a figyelmet termékcímkén felhívta - mert a termék minőségét a forgalomba hozatalkor kell vizsgálni és annak fogyasztási minősége a termék címkéjén jelölt szavatossági időig biztosított (a szín teljes változása, teljes ízvesztés, vagy megváltozás vizsgálata hatósági kör, elemzése nem jelen tanulmány célja).
A termék hibája esetén a fogyasztt terheli annak ún. közlési kötelezettsége (Ptk 6:169.§), az elkésett közlés a fogyasztó hibában való közrehatásaként veendő figyelembe, a költségviselés tekintetében. A hiba felfedezésétől számított kettő hónap még késedelem nélkül közöltnek tekinthető.
A termékszavatosság két évre szól, a termék cseréje - vagy kijavítása esetén a javítással érintett részre - az újrakezdődött szavatosság a gyártót terheli.

Jótállás
Speciális kötelezettség, alapulhat jogszabályon (Mo-on ilyen a 151/2003(IX.22) Korm r.), de a gyártó saját elhatározásából is.
A kötelezett a szerződéses nyilatkozatán vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint helytállni köteles a hibás teljesítés esetére.
A jótállás speciális jogviszony, mert áttöri a dologi jog korlátját aképpen, hogy ha az eladott terméket a fogyasztó tovább értékesíti - fogyasztónak - akkor a jótállási kötelezettség a termék új tulajdonosára száll át, ő követelket közvetlenül a gyártótól (forgalmazótól).
Jótállási igény a jótállási időig tart, azonban a fogyasztt védő kivétel, hogy utána még 3 hónapon belül a bíróságtól kérhető a jótállás érvényesítése, ez jogvesztő határidő, elmulasztása megszünteti a jótállás bírói úton érvényesítését.
Egyebekben a kellékszavatosságra érvényes szabályok irányadók.

Hibás teljesítés egyes különös szabályai

Ha a kötelezett valamely dolog vagy eredmény létrehozására vállal közelezettséget (tipikusan vállalkozói szerződés), a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok aképpen alkalmazandók, hogy
a) a termék cseréjén annak újra történő elkészítését kell érteni; .
b) a javításán pedig a más módszerrel való előállítását,
s az ebből fakadó költségek a kötelezettet terhelik.

A kötelezett mentesül, ha az egyeileg gyártott dolog, eredmény hibás teljesítését a jogoslt által adott
a) anyag alkalmatlansága,
b) adat hiányossága vagy hibája,
c) utasítás célszerűtlensége, szakszerűtlensége okozta
és e körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette.


Szerződés teljesítő képességét erősítő dologi és személyi biztosítékok

Zálogjog - jelzálog, kézizálogjog
Kezességi szerződés
Garancia szerződés

E jogintézmények bemutatása - jelentős bonyolultásgukból fakadóan - nem jelen cikk része, külön tanulmány készül róla.


További, nehezen orvosolható szerződésszegési alakzatok

Lehetetlenné válás
A teljesítés lehetetlenné válása miatt a szerződés - a körülményekből fakadóan - megszűnik.
A megszűnés következtében, az indokolatlan vagyonmozgásokat a felmondás szabályaihoz hasonlóan kell rendezni.
Az egyik félnek okozott kárt a pozitv interesse szabálya szerint, az egymásnak okozott - közös károkozást - a közrehatás arányában kell téríteni.
(Ptk6:179-182.§)

Megtagadás
Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint
- a késedelem
- vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit
kell alkalmazni. (Ptk 6:183.§)

Jognyilatkozat megtételének elmulasztása
Ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja.
(Ptk 6:184.§)

Egyedi kérdésekben keresse a szerzőt: officio@ipsoiure.hu