Ne ugord át ezt a fejezetet.

Bárcsak lett volna valaki húsz évvel ezelőtt, aki mindezekre rávilágít! Számtalan hülyeségtől menthettem volna meg magamat - és sokan vagyunk ezzel így...

Számos, minőségi tartalommal megtöltött szakkönyvet és kézikönyvet találunk a kiadók kínálatában: a vállalatok vezetéséről, felépítéséről, üzletviteli taktikákról, értékesítési módszerekről, és a legtöbb mű szerzője MA/MBA (mesterfokozatú) közgazdász vagy menedzser. E kézikönyvek olvasása közben éreztem rá, mennyire nehéz feladat a szakírótól, hogy nem- szakmabeliek számára írjon. Sok szerző a felhalmozott tudását a saját szaknyelvén adja át, azonban a kisvállalkozói szektor cégvezetői a legritkább esetben közgazdászok, menedzserek.

Az átadni kívánt tudásnak, a megértési nehézségekkel gyengítve csak egy meglepően kis hányada hasznosul valóban a vállalkozó elméjében. Kell egy “katalizátort”, vagyis egy olyan átalakító módszert is alkalmazni, a tudás átadása közben, ami “megtalálja” a vállalkozót, tehát szót ért vele, mert a tanulás során a hasznosulás alapköve a biztos megértés.

A másik, a lépésenkénti fokozatosság. Tehát amikor bevezetünk egy fogalmat, utána nem ugrunk rögtön át a következőre, hanem elkezdjük majszolgatni, feloldani, gyakorlatias példával nyilvánvalóvá tenni egy-egy adott gondolat, kifejezés, tényfeltárás értelmét. Ennek be kell épülni a tudásba és utána lehet majd a következő téglát ráépíteni. Időnként pedig meg kell néznünk - ellenőriznünk -, hogy biztosan eljutottunk-e oda, ahová megcéloztuk? Kimaradt-e valaminek a megértése? Egy komplexebb tudás-területet sok apró fejezettel fogunk tudni majd stabil tudássá felépíteni.

Harmadfelől, gyakran van olyan része a tudás-anyagok összességének, amit nem mindenkinek szükséges ugyanolyan mélységben tudnia és megértenie, mert a saját üzleti területén belül egy részterülettel, üzleti szelettel foglalkozik, specializáltan tipikus igényeket lát el. Nem “mindent is” vállal el, hanem egy-egy piaci résen nyújt, jól felkészült, jóminőségű szolgáltatást. Hasonlóan, egy kézikönyvnek is lehetőséget kell nyújtania arra, hogy el lehessen választani, egyes fejezet részek közül lehet-e - a hatékonyabb haladás érdekében - átlapozni néhány oldalt.
Kiemelni a tágas tartalomból a lényeges kijelentéseket, szakaszokat, amiket mindenkinek fontos megérteni, és a részletesebb kifejtő részt meghagyni azon érdeklődők számára, akik jobban el kívánnak mélyedni egy-egy kifejezés megértése mögötti részletekben, eredetben, történetben. Később majd a “gyorsan haladók” is vissza fognak tudni lapozni és elolvasni az apróbetűs részeket.

Ez a kézikönyv is így épül fel: elsődlegesen a kiemelt, lényeges szakaszokról írok, amelyeket nem szabad átlapozni, és nem jó ugrálni a fejezetek között - mert a könyv tudatos felépítésű - és a bevezető mondatokat követik majd a kifejtő részletek.
A fejezetek végén összefoglalók és gyakorlati kérdések, példák mutatnak rá a fejezet lényeges mondandójára.
Könyvemhez kitartást, hatékony tanulást és üzleti eredményeket kívánok!

Mi szükségünk van szerződési jogra?

Ez a kézikönyv vállalkozóknak szól. Márpedig nekünk tipikusan nincs sok pazarolható időnk, főleg haszontalannak látszó elmélkedésre, terjedelmes könyvekkel való molyolásra.

Húsz éve én is egy bátor lépéssel váltam vállalkozóvá. Szakemberként, nem menedzserként, nem közgazdászként, nem jogászként, hanem kivitelezőként függetlenségre és a munkánk saját árazására vágytam; arra, hogy mi választhassuk meg az ügyfeleinket, a megrendelőket, mi állapítsuk meg az árakat, jobb lehessen a bérezésünk és pihenőre is szabadabban mehessünk. Tudjuk már, ez a mézesmadzag - ellenben a valóság óriási nehézségként gördült a nyakamba, és megértettem, hogy az addigi munkáltatóim nekem, alkalmazottnak mennyi terhet és nyavaját vettek le a vállamról. Ekkor persze újra vissza lehet térni a bérért végzett munka irányába, vagy megteremteni egy kezdeti csapattal egy saját munkáltató (a vállalkozás) felépítését. Ehhez nem csak pénzre, nem csak jó szakember munkatársakra, hanem támogató partnerekre, beszállítókra is szükség van és még egy nagyon lényeges motívumra: önképzésre! Megérteni, az elején, de időszakosan mindig rágondolni: a vállalkozás üzleti képességei mindig az igazgató szellemi és szervezési korlátaitól függenek! Azon kell folyamatosan javítani, tanulni, építeni!

Megtanultam, konferenciákon, tréningeken, vezető-képző csoportokban, hogyan kell az üzleti eredményesség növeléséhez több üzletágat kiépíteni, jobb minőségű termékeket gyártani, a cég működésén javítani, az adminisztrációt automatizálni, és hogy mennyire fontos a jó könyvelés, a stabilitáshoz a pénzügyi tervezés és a folyamatos kontroll. Ám van egy problémakör, amin nem tudtunk hatékonyan javítani, és hátráltatja az üzleti eredményeket is és a gyártást is, és a munkavállalói elégedettségre is csúnya a kihatása. Tehát: megtaláltunk egy növekedési korlátot.

Ez pedig nem volt más, minthogy állandóan felmerült kérdésként: miért kell ennek a hülye (vagy szemétkedő - esete válogatja) ügyfélnek dolgozni? Mit követelőzik még? Miért nem fizet?

Egy cégvezetői klubban ügyvéd klubtagok is voltak, bár kevesen, de szabadon beszélgethettünk velük - hiszen ők is többféle növekedési problémával küszködtek, amin más klubtagok tudtak segíteni. Itt kezdtünk el beszélgetni egy ügyvéddel, aki felfigyelt rá hogy a mi problémáink tipikusan az ügyfelek megválasztása, illetve utólagos leválasztása, leszerelése és károk megtérítése téma köré csoportosulnak. Ő nyitotta fel a szemem, hogy erre van megoldás, sőt nem csupán íratlan “ökölszabályok” és gyakorlati praktikák, hanem írott szabályokra épülő komplex rendszer, a bírói jogszolgáltatással bezárólag. Ez nem más, mint a szerződési jog.

Szükség van, egy kellően jól működő vállalkozásban arra, hogy a szerződések, vagyis az ügyfelek megválasztásával kezdődően a munkafolyamatok, díjak, elszámolások, extra kívánságok díjazása és díjbehajtása ne az ügyfelek kénye-kedve, hanem a törvényes szabályok alapján működjön - tudjuk érvényesíteni a saját érdekeinket és kiszűrni mindazon elvárásokat, amelyek rendkívül messze vannak a korrektségtől, az elvárhatótól. Ehhez nem kell minden pillanatban, minden szerződéskötésnél jelen lennie ügyvédnek, de egyszer be kell vonni egy vállalati jogászt: amikor kiépítjük a rendszert. A mintákat.

Váratlan és rendkívüli hatása volt a változásoknak. Az eddigi, más cégektől kapott tanácsok alapján felépített, vagy online forrásokból letöltött szerződések és munkafolyamat-szabályok helyét fokozatosan elkezdte átvenni egy jogilag szabályozott környezet. Szolgáltatócégként apróbb szerződések százaival rendelkeztünk, ezeket felül kellett vizsgálni, az újakat pedig új alapokra helyezni. És épp ezidőtájt lépett hatályba az Új Ptk is, ami külön kényes szitut jelentett.

Az új kivitelezési projektek mindenesetre már olyan érában indultak és zajlottak, ami segített kiszűrni a kevésbé tisztességes, vagy a megrendelő oldaláról a nem-rosszindulatú ügyeskedések esetében a jogilag alaptalan, de puha eszközökkel: konzultációkkal rendbe hozható, addig kellemetlen szituációkat. Amiből a másik fél is tanult. Mert azt is fel kell tudni ismerni, cégvezetőként, ha addig helytelen módon viselkedtünk a kivitelezőkkel vagy ügyfelekkel, ami előbb utóbb, nagyobb cégekkel szemben viselt ilyen magatartással, baromi nagy pofonokhoz fog elvezetni.

A bevezetett változások üzletágak felszámolásához vezettek, számos ügyfélnek felmondtunk - akiknek nem tetszett, hogy nem hajtunk már fejet a jogilag alaptalan megrendelői önkény előtt. Érdekes megfigyelés utólag, hogy később ezek az ügyfelek megszűntek vagy átalakultak...

Ami viszont nálunk megfigyelhető lett: nagyot javult a “hangulat”. Jobb kedvvel zajlottak a munkálatok. Megszűnt ugyanis a szorongás, a félelem attól, hogy például nem fizetnek.
Attól, hogy elveszítük egy megrendelőt, ha rátesszük a telefont, mert zsarnok módon követelőzik.
Megtanultunk jogilag megalapozottan "nem"-et mondani.

Megváltozott az ügyfélkörünk. Megváltoztattuk a beszállítói láncot is, már tudtuk, hogyan kell újratárgyalni műszaki és díjazási kondíciókat, szolgáltatói attitűdöt (amikor mi vagyunk az igénybevevő).

De, az igazsághoz hozzátartozik - hogy ehhez nem volt elegendő csupán néhány konzultáció, egyetlen ügyvéd partnerrel.

Kellett hozzá idő, amíg minden érintett ügyféllel - aki hajlandóságot mutatott - a szerződések módosításait, többek között az Új Ptk-ra áttérés fényében is, átvezettük. Ez, százas nagyságrendű ügyfélnél számomra, cégvezetőnek is olyan gyakorlatot jelentett, ami a szerződések újrafogalmazása, jogforrásokból kutatás és a levelezések során komoly gyakorlatot jelentett, ami a szerződések újrafogalmazása, jogforrásokból kutatás és a levelezések során a fejembe égetett fogalmakat.

Észrevettem magamon, hogy én ezt élvezem, kezdem megérteni a lényeget. Az is feltűnt, a partnerek, ügyfelek is észlelik, hogy a tárgyalások szóhasználata megváltozott. Precízebb, tisztább lett és rávilágított akár kényes és mindenképpen feloldandó kérdésekre, körülményekre.

A vállalati jogász tanácsait követve milliós nagyságrendű veszteségektől menekültünk meg. Meglévő és jövőbeni projektekben a kockázatok ezek után jelentősen csökkentek. És ez számít! Nézzünk meg egy nagyon gyakori esetet, példát:

Kölcsönadunk egy nagyteljesítményű falfúró gépet egy céges partnerünknek, mert az övét egy hétvégi munka során az egyik kollégájuk leégette. Sürgősen kellene nekik egy falfúró, és ismeretségből tudják hogy a mi műhelyünkben is van. A kényes szituáció, hogy egy ilyen gép ára százezer Ft-os nagyságrend, és az épp folyamatban lévő munkájuk átadásához, kifizetéséhez szükség van rá. Kölcsönadjuk a gépet, töredék áron, mint egy új gép vételára, ők átadják a vállalást és kifizetik nekünk a gépkölcsönzés díját, és tudnak venni egy új gépet is. Mi a garancia arra, hogy a gép visszakerül hozzánk? És hogy kifizetik? Ugyan, baráti a viszony a két cég vezetője között, de biztos, ami biztos.

Írunk egy dologbérleti szerződést (a jogban így hívjuk a gépkölcsönzést). Benne kell legyen az ő igényük, hogy mikor veszik át a gépet és mikorra hozzák vissza, és benne lesznek a mi feltételeink: ők jönnek hozzánk a műhelybe, átveszik, miután aláírják a szerződést, amiben van egy kötbér kikötés (a kötbér csak írásban érvényes), ha nem kerül vissza a gép a megállapodott határidőre akkor naponta számított díjat fizetnek a késésért. Jó fejek vagyunk, ezért utólag fizethetnek, de kérünk 50% előleget.

A könyvben tételesen rámutatok, hogy ezek a jogintézmények - mint átadási helyszín és időpont, visszahozási helyszín és időpont, bérleti díj, kötbér, előleg, hogyan kezeljük ha a mi gépünket is tönkreteszik meló közben… - ezek milyen fontos szabályok és hogy ezekből melyik szükségesen a bérleti szerződés része, azok nélkül ugyanis a szerződés valójában nem is jön létre, mert a tartalma - hogy a felek akarata mit takar - nem lelhető fel kellő bizonyossággal.

A megállapodásban ne maradjanak fikciók, a felek szándékának a tartalomból ki kell derülnie.
 

A szerződési jognak van egy szintje, amit egy vállalkozó igenis meg tud tanulni. Sőt.
Mivel valójában minden üzletfélre a jogszabályok - magatartási normák - kötelezőek és bírói úton kikényszeríthetőek, és
van egy csokor szabály, amit készség szintjén tudni kell.
Alkalmasnak kell lennie a vállalkozónak arra, hogy a szerződéseit érvényesítse.

Ez egy olyan kijelentés a valóságból, amivel szembe kell nézni. Amivel számolni kell. Ez ugyanis a vállalkozói lét nagyon szerves része - a kockázati rész. Ha nem jól csinálom. Ám ha jól csinálom, akkor már előny! 👍

*

Az, hogy mi az a szint amit egy vállalkozónak muszáj ismernie a szerződések jogából, vagyis hogy neki milyen kötelezettségei vannak az ügyfelei felé és másik oldalról ő milyen lehetőségeket és igényeket érvényesíthet, az a vállalkozás tevékenységétől függ.

Sokkal könnyebb az élete annak, aki fém edényekkel kereskedik, mint annak aki gyerekek részére árusít ékszerket, vagy vitaminokat. Előbbi esetben elegendő jól megtanulni néhány általános szabályt, és azt pár nap alatt begyakorolni, míg az utóbbi esetben rengeteg közjogi előírás és szankció nehezíti a kerekedő életét. E kettő között ezernyi árnyalat lelhető fel. Kézikönyvem ezért van, akinek nagyrészt csak “ismeretterjesztő érdekesség” lesz, míg sokan lehetnek, akik számára a fejezetek nagy többsége részletesen fontos lesz.

Persze, az én példám persze nem követendő teljességgel - én ugyanis ezt a "mit kellene tudnom" lécet feltettem a legmagasabbra, amikor úgy döntöttem, hogy gyorstalpalók és tanácsadások helyett elvégzem a jogi egyetemet és a továbbképzési lehetőségeket, a magyar jogon túl az európai gazdasági jogot és a nemzetközi kereskedelmet is ideértve, Budapesten és külföldi egyetemi vendéghallgatóként.

Mindezeknek a valós tapasztalattal átitatott esszenciáját adnám át e könyvem lapjain.

» Tovább: Minek nekünk egyáltalán szerződés??