A szerződés érvénytelen, ha törvényben meghatározott, a szerződés megkötésekor fennálló okból nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására.
- ez a jogi definíció.

Emberi nyelven megfogalmazva :) sok esetben a szerződés, amiatt ahogyan megkötésre került, jogszabályban (kifejezetten: a Ptk-ban) felsorolt okokból nem lesz érvényesíthető.

Jogkövetkezményei:
Ptk. 6:108 § (1) Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.
Ptk. 6:109. § Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át.

Két fő csoportja van az érvénytelenségnek: a "nem-létező szerződés" (arra mondjuk, ami jogilag létre sem jött) és az "érvénytelen szerződés".

Három kritérium szükséges, hogy a szerződés érvényes legyen:
- feleknek egyező legyen az akarata a szolgáltatásra ("ép akarat", konszenzus)
- azonos tartalommal nyilatkozzanak ("ép nyilatkozat")
- és olyan joghatást célozzanak, ami jogszerű.

A szerződés egy többoldalú jognyilatkozat, a jognyilatkozat pedig "joghatás kiváltására irányuló akarat-nyilatkozat".

Három kritérium mentén következhet be tehát érvénytelenség:
- akarathiba (egyet nem értés)
- nyilatkozati hiba (alaki hibák)
- célzott joghatás hibája.

Mint vállalkozók számára, rendkívül fontos, hogy milyen szerződést kötünk és hogyan.

Ha megkötöttük, és számunkra (akár vevői szolgáltatóként vagy beszállítóként, akár kigénybevevőként) a szolgáltatás teljesítése időszakában feltűnik, hogy a körülmények annyira kedvezőtlenek, amelyek mentén nem tudunk teljesíteni, vagy nem kívánjuk hogy számunkra adott szolgáltató teljesítsen és neki legyen szükséges érte fizetni (s hogy mennyit), akkor meg kell nézni, hogyan tudunk kiszabadulni a kellemetlenné vált kötelemből.

Ennek a megszabadulásnak az egyik lehetősége az érvénytelenség vizsgálata. Hogy ezt ne majd utólag kelljen megtanulni, érdemes előre felkészülni rá.
Arra is, hogy a velünk kötött szerződést fogja a vevőnk panaszolni, vagy bírói úton megtámadni.
Előre kell tudnunk, hogy van-e abban ráció, a kedvezőtlen kimenetelű szerződéskötést meg kell előzni.

A nem-létezőnek minősülő szerződés esetén a felek gyakorlatilag nincsenek szerződéses kötelemben, ezért - ha időközben létrejött valamiféle vagyoneltolódás - a köztük való elszámolásra a "szerződésen kívüli kötelmek" szabályai szerint kell eljárni, tehát a jogalap nélküli gazdagodás, jogalap nélküli birtoklás illetve a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell majd megfelelően alkalmazni (melyekről később).

Ha a szerződés létrejött, megkötésének körülményei alapján még minősülhet semmisnek, vagy megtámadhatónak.

A nem-létező szerződés olyan súlyos hibában szenved, hogy nem megmenthető (nincs konszenzus az akaratban, nincs egyetértés a feltételekben, jogalanyiság hiánya: álképviselő kötötte, hamis aláírással vagy hamis okiratokkal, nemlétező személyre kötötték).

A semmis és a megtámadható szerződés sok esetben orvosolható, a hibák kiküszöbölésével. Ha a felek közt megvalósítható, jószándékú megegyezéssel az okság ismeretében a hibák orvosolhatók; ha erre a szerződő fél nem hajlandó "szép szóval", úgy a módszer a bírói út (Ptk 1:6.§), a polgári peres kereset (Pp. 170.§)

Semmisségi okok:
- akarathibák:
-- cselekvőképtelenség (az egyik szerződő fél jogilag akaratképtelen)*
-- fizikai erőszak alkalmazása
-- színlelt avagy palástolt szerződés (valójában másra szerződnek)

- nyilatkozati hiba: alaki hiba vagyis többnyire az az eset, amikor a kötelező írásbeliséget figyelemn kívül hagyják (úgymint a szóbeli megegyezés ingatlanra, gépjárműre, pénzszolgáltatásra - hitelre, kölcsönre, kezességre)

- célzott joghatás hibái:
-- tilos szerződés (jogsértő a szerződés célja, a megkötését alapító jognyilatkozat, vagy jogszabály megkerülésével hozzák létre)
-- jó erkölcsbe ütközés
-- lehetetlen elvárásra irányuló szerződés
-- érthetetlen, ellentmondó kikötések (feltételek)
-- uzsorás szerződés
-- tisztességtelen fogyasztói ÁSZF (sok szabályt sorol több jogforrás)
-- magánszeméllyel (fogyasztóval) kötött adásvételnél fiduciárius (tárgyi) hitelbiztosíték kikötése, jogról lemondatása, jogot csorbító feltétellel szerződés.

Ptk. 6:88. § (3) Semmisségre az hivatkozhat (Pp. kereshetőségi jog), akinek ehhez a) jogi érdeke fűződik (felek valamelyike, vagy külső személy akire e szerződés kihat) b) akit a torvény erre feljogosít. A semmisséget okozó akarathibára példa, ha kiskorúnak adunk el nagyobb értékű vagyontárgyat, így ennek vásárlására a jogi cselekvpképessége korlátozva van:
Ptk. 2:14. § ... nem semmis a a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

Törvényes képviselője jóváhagyása következétben az ilyen, semmisnek minősülő ok orvosolható.

Nem tehető semmissé azonban pusztán a gyermek képviselője (szülője, gondozója) panaszára a csekély értékű, különösen a felnöttkorhoz közeli életkorban kötött szerződés; például vásárol havi 1.000 Ft-os részletre egy kisértékű hangszert, és a szülő a szerződést széttépve érkezik vissza a boltba, dühödten kiabálva. Az ilyen szerződést a vállalkozó bírói úton megvédheti, és a szülővel szemben felléphet (nem mellesleg emberi jogi szempontból, a kiskorú jogosult a szülő ellen keresetet indítani, a vállalkozó előtt való megalázás miatt (ún. nem-vagyoni kár érte: sérelemdíj), másodlagosan a szerződéskötési szabadsága megsértése okán, büntető úton pedig ez a családon belüli erőszak egyik esete).
Nem könnyű mentálisan, a kiskorúak és fiatal (szülőkkel lakó) felnőttek részére kereskedő vállakozók élete.

Részleges cselekvőképtelenségben érintett felnőtt is csak olyan, korlátozott körben tehet jognyilatozatot (így tehát szerződni is korlátozottan képes), amelyre a korlátozása nem terjed ki, és alapvetően a Ptk. 2:20. § tételezi a megtehető jognyilatkozatait és olyan szerződéseket köthet, melyek a kiskorúhoz hasonlóan kisebb értékűek, a mindennapi szükségleteire irányulnak, vagy amelyekkel kizárólag előnyt szerez; ezen felül a gondnoka hozzájárulására van szükség (nagyobb értékű ingyenes ajándékozásokban is).
A teljesen cselekvőképtelen nagykorúnak a belátási képessége olymértékben csökkent, hogy önállóan képtelen szerződni, jognyilatkozatai semmisnek számítanak.

Akarati hiba átmeneti cselekvőképtelenség folytán, ha valakit a szerzőés megkötésének időpontjában evégből lerészegítenek, vagy más az önálló akaratának - tudatának befolyásolására alkalmas szer hatása alá helyezik. A szerződő fél akkor is hivatkozhat erre a semmisségi okra, ha saját maga hozta magát ilyen állapotba, és a szerződést tiszta tudattal nem kötötte volna meg. Hivatkozni lehet elállásra és felmondásra is, ez utóbbi esetben - talán eredményesebb is -, ha annak feltételei egyébként fennállnak (később kerül említésre).

A fizikai erőszakkal kötött szerződésnek lehetnek jogkövetkezményei a polgári és a büntető jogban is (kényszerítés és zsarolás bűncselekményei).
Meg kell azonban különböztetni a vis vi, és a vis compulsiva esetét.
Vis vi, amikor közvetlen a fizikai erőszak hatására (büntetőjogilag vett testi sértés alatt, vagy annak hatására) szerződik.
Vis compulsiva, ha az erőszak közvetett (vagyis fenyegetnek vele, legyen az az ő sérelme vagy a szeretteié) és ennek engedve szerződik. Az ilyen szerződés megtámadható lesz.

Ptk. 6:92 § A színlelt (palástolt) szerződés
Semmis az olyan szerződés, amely nem arra irányul, amelyet tartalmaz (például visszterhes adásvétel ajándékozási szerződést leplez, részletfizetéses adásvétel dologbérletet, stb).
Az ilyen szerződés helyébe azon jogügylet érvényesíthető, a felek jogait és kötelezettségeit az alapján kell megítélni, amelyre a színlelt szerződés irányul.

Jó erkölcsbe az olyan szerződés ütközik, ahol a szerződő fél az általános közfelfogással szembemenő elvek és feltételek mentén, vagy ismerve a másik fél mindennapi etikai, vallási meggyőződését és azt sértő módon köt vele - más tekintetben látszólag érvényes - szerződést.

A tilos szerződésről már korábban írtam, jogsértő cselekményre (pl. bűncselekményre, annak következményeinek vagy nyomainak, abból származó vagyonnak eltüntetésére) irányul, vagy amelynek folyományaképpen fognak jogsértő cselekményeket elkövetni - ennek nagyon tág a köre, esetileg vizsgálandó.

Megtámadhatósági okok:
- akarathibák:
-- egyoldalú tévedés « -
-- kölcsönös téves feltevés » «
-- megtévesztés »
-- jogellenes fenyegetés »
-- ellenérdekelt képviselő jognyilatkozata (voltaképpen rosszhiszeműség)
- nyilatkozati hiba: elektronikus szerződéskötés esetén (webshop), ha nincs lehetőség az adatbeviteli hibák javítására
- célzott joghatás hibája:
-- feltűnő értékaránytalanság**
-- tisztességtelen ÁSZF vállalatok közti szerződésben

Az elektronikus szerződési út alkalmazása esetére (webshopon, telefonos applikációban vásárlás) és a fogyasztói ÁSZF-ek témakörre, ezek bonyolultsága, a téma jelentős méretére és jelentőségére tekintettel, külön körben térek ki, mely nem része a díjmentes tanulmánysorozatnak.

A fogyasztói ÁSZF-ekben alkalmazott tisztességtelen okokat két csoportra osztva ("fekete lista" mely semmisséget okoz, "szürke lista" mely megtámadhatóságot) már a 18/1999(II.5) Korm.r. avagy a régi webshop ÁSZF rendelet - még az 1993 évben megalkotott EGK irányelv alapján - ismerte és alkalmazni rendelte, ennek bővített és korszerűsített változata került be az új Ptk-ba, lásd 6:104.§ (1) fekete lista, (2) szürke lista.

Két különös témára külön kitérnék, a tévedés körére és a feltűnő értékaránytalanságra.

A tévedés akarati hiba, hiszen "ha tudtam volna", akkor nem "akartam volna" a szerződést egyáltalán, vagy így megkötni.
Ennek voltaképpen 3+1 formája van: a) amikor magam megtévedek, és abban is maradok (nem ismerem fel), b) amikor mindketten tévedünk ugyanabban, c) amikor azért tévedek mert a másik szándékosan (rosszhiszeműen) hoz olyan helyzetbe, amelyből helytelen döntést hozok, és d) ennek a vis compulsiva intenzitása, amikor akaratot hajlítva vesznek rá egy nyilatkozatra.
(Persze az "akarathajlítás" emlegetésével is vigyázni kell, az nem mindig jogellenes, fő példája, ha hatósági eljárásban előtt vesznek rá valakit, hogy a valóság szerint tegyen nyilatkozatot, tájékoztasson a döntési okairól és az igazat mondja, akkor is ha ő azt nem akarja, köteles rá és kötelezhető.)

A tévedés miatti megtámadási jogot három konjunktív (egyszerre beálló) feltételre kell alapozni:
1) a tévedésnek a szerződés megkötésekor kellett fennállnia
2) lényeges körülményre kell vonatkoznia, emlékeztetőül "lényeges" az, "ami nélkül nem, vagy nem úgy szerződnénk",
3) és a tévedést a másik fél okozta, vagy felismerhette.

Tévedés jogcímén a visszterhes (Ptk 6:90.§) és az ingyenes szerződést (6:93.§) is meg lehet támadni, az ingyeneset akkor is, ha a másik fél nem okozta a megtévesztést, vagy nem ismerte fel a tévedésre okot adó körülményeket.

A feltűen nagy értékaránytalanság mellett kötött szerződés, ahogy a jogszabály fogalmaz - ha a felet nem vezette az ingyenes juttatás szándéka - megtámadható. Az értékaránytalanságnak a szerződés megkötése időpontjában kell fennállnia (nem később, az már clausula rebus sic stantibus, más a következménye). Bírói gyakorlat szerint az ügyletnek a piaci árakhoz viszonyítva 40%-kal való aránytalan eltolódása már feltűnő aránytalanságnak minősül, tehát például valamit különösebb indok - speciális többletszolgáltatás, valódi értéknövelő körülmény - nélkül akár kétszer olyan drágán értékesíteni, mint amennyiért bárhol máshol ugyanaz, ugyanabban a minőségben kapható, aránytalan és az ilyen szerződés megtámadható.

Ezzel rokonítható az uzsorás szerződés, ahol az "uzsora" fogalma alatt a jogalkotó azt érti, ha az egyik fél felismeri a másik fél kiszolgáltatott élethelyzetét és azt tudatosan kihasználva, feltűnően aránytalan előnyt köt ki vele szemben. Az uzsorás szerződés viszont már nem csak megtámadható, hanem a jogsérelem körülményeire tekintettel, semmis (Ptk 6:97.§).

A semmis szerződés a megkötése időpontjára visszamenőleges (ex tunc) hatállyal érvénytelen. Jogkövetkezményére indított bírósági eljárásban ex officio, hivatalból kell észlelni a semmisség okait.
Az érvénytelenség jogkövetkezménye lesz, hogy "a feleket olyan állapotba kell hozni, amilyenben a szerződéskötést megelőzően voltak", első körben ez az in integrum restitutio, avagy az eredeti állapot helyreállítása, ez azt jelenti, hogy az ingó dolgokat vissza kell adni, vissza kell vinni; s az addigi - nem jogszerű - vagyonmozgásokra az "alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítését" kell alkalmazni, és különösebb elszámolási nehézséget okoz, ha a szolgáltatás fajtájából következően irreverzibilis, vagy a vagyontárgy használata során annak értéke csökkent, a dolog részben vagy teljesen megsemmisült. Irreverzibilis például a dolog bérlete, haszonbérlete, nem lehet utólag úgy tenni mintha nem lett volna egy jármű vagy lakás bérelve, ekkor a szolgáltatás fennmaradó része tekintetében kell elszámolni.

A megtámadható szerződés a sikeres megtámadás (bírósági ítélet) következtében, és annak tekintetében részlegesen vagy teljes tartalmi hatályában, megkötése időpontjára visszamenőleges (ex tunc) hatállyal kerül érvénytelenítésre.
Megtámadható szerződés érvénytelenítése során is a semmisségnél említett érvénytelenségi jogkövetkezményeket kell alkalmazni, eredeti állapot helyreállítása, vagyonmozgások rendezése.

Érvénytelenségre megtámadással a szerződés megkötését követő egy éven belül lehet keresetet indítani (objektív jogvesztő határidő), Ptk. 6:89. § (3).
Ez a hivatkozási határidő nem keverendő össze az elévülés intézményével, sem annak 5 éves időmúlási szabályával. Az érvénytelenül megkötött - és etekintetben felismert -, ámde bíróság előtt nem érvényesített igény miatt az ilyen szerződés nem fog a szerződéskötést követő 5 év múlva, mintegy elévüléssel, sem 1 év után jogvesztés alapján (mert az eljárásjogi határidő) saját magától, ipso iure, megszűnni.

Az érvénytelenséget osztható szolgáltatás esetében részlegesen is lehet alkalmazni, nem csak a teljes szerződésre.
 
Hatálytalanság, feltételes hatály

Az érvénytelenségtől teljesen különválasztandó intézmény a hatálytalanság.

A hatálytalan szerződés érvényes szerződés, de nem alkalmazható, tehát joghatása kiváltásában korlátozott. Etekintetben azok a fogalmak vonatkoznak rá, mint a hatályos - nem hatályos jogszabályra: érvényes, de jelenleg még, vagy már nem alkamazandó.

A feltételes hatály kettős lehet: az érvényes szerződés alkalmazásának kezdetére illetve végére szólhat, vagyis a hatály beálltára illetve megszűnésére.

A feltétel lehet időben meghatározott (pl. majd csak július 1-től alkalmazzuk), vagy egy ún. bizonytalan esemény bekövetkezésétől függhet.

Az esemény - jogalkozói szándék és bírói gyakorlat megerősítésében - akkor "bizonytalan" ha valóban a feleknek nincs ráhatása arra az eseményre, nem függ a bekövetkezés az egyik fél valamely cselekményétől.
Etekintetben ugyanis felmerül a rosszhiszemű felróhatóság - és így a gyakrolatban perbeli igények fakadnak, szerződéses károkozásra - ha az egyik fél várja a szerződés hatályba lépését ("életbe lépésnek" hívhatjuk köznyelven), a másik fél pedig olyant cselekszik amitől a kitűzött feltétel meghiúsul vagy folyton elodázódik, és nem látszik reálisnak a hatályba léptetés; a másik változata amikor a szerződést megszüntető feltétel nem "bizonytalan", hanem okozati összefüggésben következik be.

Vonatkozó jogforrások: Ptk. 6:116 - 119 §§

Az ide kapcsolódó jogelvek és következmények részletes bemutatása túlmutat jelen tanulmány keretein.
 
» 4. cikk: Teljesítés vs. Szerződésszegés

Egyedi kérdésekben keresse a szerzőt: officio@ipsoiure.hu